Star
Wars szereplők nagykönyve
Jenőfi
Norbert összeállítása
2015
a Star Wars új felfutásának éve. Ez már akkor nyilvánvalóvá
vált, amikor bejelentették az Episode VII bemutatásának dátumát.
Úgy néz ki, idén már hazánk sem marad ki a világszerte elharapódzó
őrületből. Játékok, üdítős- és tejesdobozok, meg a számtalan
ilyen-olyan kütyü mellett a könyvkiadás is erőre (sőt, Erőre!)
kapni látszik. Az első fecskék pedig - ahogyan az a madaraknak
is szokása - már tavasszal feltűntek nálunk. Az idestova megszokottnak
mondható regény-kánaánért felelős Szukits mellé ugyanis új szereplő
sorakozott fel, méghozzá a Libri-Shopline gyermek és ifjúsági
kiadványait gondozó Kolibri. Elsőként e kiadó egyik kiadványát
vesszük górcső alá.
A Kolibri csak '15-re közel 30(!) kötet megjelenését ütemezte
be, a nyár végéig ebből nyolcat ki is pipálhattak, és a dömping
még csak ősszel indul be igazán. A tényleg kifejezetten a legifjabb
korosztályt megszólító "rajzolj-színezz-ragassz"-jellegű
foglalkoztató kiadványokat, valamint a szereplők naplóit most
hagyjuk, nézzük a két komolyabb versenyzőt, a méltán elismert
Dorling-Kindersley égisze alatt összeállított enciklopédiákat!
Sajnos, egyikük esetében sem felhőtlen igazán az örömünk. Vizsgálódásunk
első alanya, "Star Wars szereplők nagykönyve" ugyanis
eredetileg 2011-ben látott napvilágot (igaz, ekkor még "Star
Wars Character Encyclopedia"-nak hívták), azaz még jócskán
a Bővített Univerzum burjánzásának korában, bő egy évvel a 2012.
október 30-án bekövetkezett Disney-s felvásárlás előtt. Emiatt
tökéletesen lekövethető róla, miért is nem szabad túl sokat
molyolni egy efféle anyag átültetésén. A Disney ugyanis azóta
nemes(?) egyszerűséggel kukába hajította az egész EU-t (az imént
említett Bővített Univerzumot), hogy egy teljesen új világot
építhessen fel arra az alapra, amit a már elkészült filmek,
és - sajnálatos módon - az animációs szériák jelentenek. Emiatt
rengeteg információ érvénytelenné vált, viszont roppant kellemetlen
módon éppen ezek jelentik egy enciklopédia lényegét. A szóban
forgó kötet pedig az akarna lenni. A tartalmi rész ily módon
nem mindig lesz összhangban azzal, amit majd ezután fogunk kapni,
ami kisebb zavaroknak lehet még okozója. Lássunk csak egyetlen
példát: az A-szárnyú vadászról már 1983-ban, a 6. rész háttéranyaiból
is úgy tudhattuk, hogy azok nem sokkal a második Halálcsillag
ostroma előtt álltak szolgálatba, azaz bőven a lázadás korának
végén (ez áll a jelen kötetünkben is). Dave Filoni csapata már
a TCW-ben is beletörölte párszor a bakancsát az akkor még létező
EU-ba, és mostanság, a Lázadók-sorozatban sem hagyott fel ezzel
az enyhén fogalmazva is felemás megítélésű szokásával. Azzal,
hogy a második évadra behozták az A-szárnyúakat (sőt, a B-szárnyút
is), mutatják, hogy immár a filmek szorosabban vett kánonja
(és ami még ellenszenvesebb, a logikája) sem szent a továbbiakban.
A könyvben fellelhető leírások emiatt némi fenntartással kezelendők
az olvasás során.
Amúgy jól eltalált publikáció, hiszen 202 faj, személy, vagy
droid leírását találhatjuk benne, szigorúan a hat mozifilmre
szorítkozva. Kényelmes és kézenfekvő segítség lehet ez akkor,
amikor éppen olvassuk valamelyik regényt, és nem ugrik be, hogy
egy adott alakkal hol és mikor találkozhattunk korábban. Ilyenkor
csak előkapjuk ezt a könyvet, és fellapozva mindjárt képbe kerülhetünk
az illetővel kapcsolatban. Az információmennyiség befogadása
sem fog kizökkenteni minket, ugyanis az valóban csupán a legfontosabbakat
tartalmazza. Minden karakter egy oldalt kapott, azon belül egy
nagyobb, és két kisebb fotót, valamint ehhez kapcsolódóan egy
általános leírást, egy érdekességet, és egy kiegészítő infóblokkot,
plusz egy ún. adatlapot. Összességében a Képes Enciklopédiákban
már megismert formavilág köszön vissza, még azokat a nyilakkal
mutatott, és általában bosszantóan semmitmondó kis megjegyzés-ablakokat
("haragosan összevont szemöldök", meg hasonlók) is
megtaláljuk, amik ott már szinte védjegynek számítottak (és
amelyektől már akkor is ökölbe szorult az ember keze). A képanyag
egy része is ismerős lehet, persze azért odafigyeltek arra,
hogy némi exkluzív anyag is legyen mellettük. A tematika azonban
már változott, nem logikai, hanem ABC-sorrendbe tették a szereplőket.
Ebből adódik a következő gond, ugyanis a kötet Kínában lett
nyomtatva, egy lendülettel és egy csomagban néhány más náció
honosításával együtt, és ez többek között (amiről még lesz szó)
azzal járt, hogy a Kolibri nem módosíthatott az oldalpárok sorrendjén.
Az angol eredeti és a lefordított magyar szövegrész ugyanis
természetszerűleg eltérő. Amíg pl. Ozzel és Piett admirálisok
ehelyütt az "A" betűnél szerepelnek, addig mifelénk
már két különböző helyre kerültek volna, méghozzá jóval hátrébb
a sorban. Ez a jellegzetesség párszor még visszaköszön; a tartalomjegyzék
ill. a tárgymutató ezért itt igazán hasznos adalék. Igaz, becsúszott
egy némileg magyartalan megoldás is, Papanoida báró (igen, őt
alakította Mr. Lucas, személyesen) esetében, ahol is a cím megelőzi
a nevet.
Pap Zoltán, a Libri Könyvkiadó licence-ügyi felelőse nemrégiben
adott interjút a Könyves Blog részére, és ott ecsetelte azt
is, hogy milyen nagy hangsúlyt helyeztek a szöveghelyességre,
pontosan a folyton-folyvást kukacoskodó rajongókra való tekintettel.
Ehhez képest mostani tolmácsunk, Kadebó Flórián, aki alapjában
véve egyenletes és korrekt munkát végzett, elkövetett pár különös
hibát. például a rombolódroidok eddig mindenhol Droideka néven
kerültek említésre, itt meg Droidika lett belőlük. Ennél nagyobb
bibi a Dewback esete, ami Bőrhátú néven jelenik meg. Ezekről
a Tatuinon honos, hidegvérű gyíkokról tudnivaló, hogy hajnalonként
a pára lecsapódik a hátukon, és ezt egymásról lenyalogatva juthatnak
hozzá a szükséges víz-utánpótlás nagy részéhez. A nevük is ebből
következik: harmathátú; a "bőr" sehogyan sem passzol
sem a "dew" jelentéséhez, sem magához az állathoz,
mint ami annak kiemelendő jellegzetessége. Nem mellesleg egy
idevágó kitérő: most, hogy nemrégiben újraindították a könyvkiadást
is (2014 végén az Agave gondozású régi Trilógiával), talán ideje
lett volna végre gatyába rázni a nevek használatának ügyét is.
A Móra kiadó anno a fiatalabb olvasókra gondolva jó kis katyvaszt
teremtett azzal, hogy a nevek egy részét átírta fonetikusan
(Tatooine - Tatuin, Chewbacca - Csubakka, stb), más részét meghagyta
az eredeti formájában (Skywalker, Alderaan), míg párat csak
félig-meddig írt át (Obi-Wan - Obi-van, Rancor - Rankor). A
mai napig sem bírt összefüggővé lenni a nevek kezelése, holott
minden más, mindenféle korosztályt megcélzó mű esetében egységesen
megmarad a hivatalos metódus (kivétel is akad természetesen,
pl. a Harry Potterben, amelyet mondjuk egyértelműen a fiataloknak
szántak, ugyanezt tapasztalhatjuk, talán még cifrábban is).
Jó lett volna élni a kínálkozó alkalommal, és áttérni az új
kánon örömére a hagyományosabb, angolos formára. Ez a kettősség
az új DK+Kolibri anyagban is fellelhető, hiszen logikusan igyekeztek
alkalmazni a megcsontosodni látszó megoldásokat; viszont hálásak
lehetünk az olyan apró kedveskedésekért, mint hogy az Ugnaught
(amely príma kis kiejtési gyakorlat kezdő angolosoknak) nem
lett Undibundi (Gömöri Péter szörnyűséges leleménye, amivel
"A Birodalom visszavág" fordításakor követett el merényletet
az olvasók ellen).
A kivitel, a nyomtatás minőségére alapvetően nem panaszkodhatunk,
hiszen a közös kínai print együtt jár azzal, hogy az egész világot
ugyanaz a cég látja el e kiadvánnyal, vagyis pontosan ugyanazt
a nívót kapjuk, akár az amerikaiak, akár a németek, vagy bárki
más. Ami mégis megemlítésre kívánkozik, az a következő: a sötét
tónusú képek, amelyek miatt nem célszerű este, villanyfény mellett
böngészgetni a könyvet, hiszen sanszos, hogy nem fogjuk látni
a részleteket. Különösen zavaró ez olyankor, amikor a háttér
is fekete, emiatt pl. Darth Maul, Luminara Unduli, vagy a légirobogós
rohamosztagos is valamiféle szellemalakként tűnik elő.
Kissé megkésett, és nem is kifejezetten hiánypótló, mindazonáltal
szemléletes és szórakoztató kötet lett tehát "A szereplők
nagykönyve". Bizonyos, hogy a széria régi rajongóinak nemigen
tud újat mondani, a Star Wars világával csak most ismerkedőknek
ellenben szolgálhat néhány érdekes háttér-információval. Bolti
vásárlást fontolgatva okvetlenül javallott előbb belelapozni
a kiadványba, amúgy pedig a netes megrendelésnél pont annyival
lesz olcsóbb, mint amennyiért az angol nyelvű változata volna
beszerezhető (úgy tűnik, az össznemzeti nyomtatás az árakat
is hasonlóra formálja).
A
2015-ben megjelent Star Wars szereplők nagykönyve c. kiadvány
borítója: