Industrial
Light & Magic - The Art of Special Effects
Barta Zoltán írása
George
Lucas első Star Wars filmje alaposan felkavarta a sci-fi filmkészítés
addig kissé poshadt állóvizét. Az ma már legenda, hogy az író-rendező
elképzeléseit egyetlen cég sem tudta megvalósítani, ezért ehhez
a produkcióhoz kénytelen volt saját trükkgyártó céget alapítani.
Ez volt 1975-ben az Industrial Light & Magic születésének
pillanata. A Star Wars váratlan sikere után sem széledt szét
a társaság, sőt, a sikerek hatására egyre több külső produkciókhoz
is náluk rendelték meg a filmjeikhez szükséges trükköket. Az
ILM mára a legmenőbb speciális trükköket előállító céggé vált,
és a nemzetközi kínálatot tekintve még egy jó darabig az is
marad.
"1986-ban
ünnepelte az Industrial Light & Magic a tizedik évfordulóját
annak, hogy megkezdte a filmtrükkök készítését." George
Lucas kezdi ezzel a mondattal a könyv bevezetőjét, és így folytatja:
"Ez egy páratlan története volt a speciális effektek történelmének..."
Ez igaz, hiszen abban az időben - kis cég létére - az ILM gyakorlatilag
vetélytársak nélkül tevékenykedett, és emiatt annyi volt a megrendelésük,
hogy alig győzték teljesíteni.
Az
1986 novemberében kiadott Industrial Light & Magic - The
Art of Special Effects című fantasztikus album ezt az első évtizedet
dolgozza fel. (A második tíz évről a folytatásban lehet bővebbet
megtudni, de abban alig van valami a Star Wars-ról. Az idő előrehaladtával
csak a Special Edition munkálatairól találhatóak benne információk.)
A kiadványt egyébként az a Thomas G. Smith írta, aki 1979-től
kezdve jó pár évig állt az ILM élén.
Az
Industrial Light & Magic - The Art of Special Effects-ben
természetesen nemcsak a klasszikus Star Wars filmekről, hanem
az első évtized valamennyi munkájáról (Dragonslayer, Raiders
of the Lost Ark, Star Trek II - The Wrath of Khan, Poltergeist,
E.T., Star Trek III - The Search for Spock, Indiana Jones and
the Temple of Doom, Caravan of Courage, Starman, The Goonies,
Back to the Future, Cocoon, Explorers, Young Sherlock Holmes,
Ewoks - Battle for Endor, Enemy Mine) is olvashatóak leírások.
Amiért
ez a vaskos - és drága - kiadvány megéri az árát, az a bőséges
képi információs anyag. A könyv oldalait lapozva rengeteg apróbb-nagyobb
trükk titka tárul fel a szemünk előtt. Sőt, már akkor leközölték
annak a mattüvegfestménynek a képét, amely a Millennium Falcon-t
és Luke Skywalker X-szárnyúját ábrázolja a Tatooine felszínén
parkolva. És ez csak az egyik meglepetés ebből az albumból.
Az
író az áttekinthetőséget szem előtt tartva, technikai szempontból
több részre osztotta a cég által készített trükkmunkálatok bemutatását.
Az ILM ugyanis a kezdet kezdete óta arról volt híres, hogy igencsak
alapos munkát végez. Éppen emiatt került sor a tagolásra a vizuális
effektusok, a modellépítés, a szörnyek és egyéb kreatúrák, a
mattüvegfestés, az optikai hatások, valamint a ma már kicsit
túlhaladottnak számító, de annak idején általánosan elfogadott
trükkfilmes eljárás, a 'stop motion' témakörében.
Mivel
a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján még csak nagyon kevés
dolgot voltak képesek számítógépek segítségével megcsinálni,
ezért igazi mesteremberek dolgoztak a trükkfilmes részlegnél.
John Dysktra, Richard Edlund, Phil Tippet, Dennis Muren és a
többi nagy név mára ugyanúgy részese a sikernek, mint például
a filmzenék koronázatlan királya, John Williams. (A könyv szerkesztésekor
még ahhoz is vették fáradságot, hogy minden vezető munkatárs
rövid életrajzát közzétegyék az aktuális témák oldalain.) A
kreativitásuk nélkül soha nem születhetett volna meg a messzi-messzi
galaxis látványvilága, és az alkotókedvük rengeteg kísérleten
keresztül vitte előre az ILM szekerét. Új eljárásokat dolgoztak
és fejlesztettek ki, és ezeket később sokáig használták is.
Az egyik ilyen volt az a bizonyos Quad-rendszer, amivel a második
és a harmadik Star Wars film messze megelőzte korának riválisait.
A egyszerre több felvételt precízen összemontírozni képes rendszer
tette lehetővé a hothi csatajelenet, majd később az Endor fái
között zajló ütközet képsorainak végleges előállítását.
Külön
téma a különféle kreatúrák létrehozása. A sosemvolt világok
lényeire mindig fokozott figyelmet fordítottak, és ennek meg
is volt az eredménye. A Star Wars filmek dömpingszerű lényözöne
jótékony hatással volt a maszkmesterek későbbi generációjának
munkájára is. A könyvben alapos részletességű képsorozatokon
látható, miképpen születtek meg a semmiből a Jabba palota elképesztő
szörnyei, a rancor, és Ephant Mon, valamint Lando Calrissian
másodpilótája, Nien Nunb.
Ez
a könyv nem szólna az ILM-ről, ha nem lenne benne valami egyedi
poén. Az utolsó fejezetben, ahol az általuk készített filmek
trükkfilmes stábja van felsorolva, néhány 'érdekes' képpel illusztrálták
a tevékenységüket. Az egyiken például egy birodalmi csillag-romboló
burkolatán "álltak" a fotográfus kamerája elé, egy
másikon meg a társaság egyik-másik tagjának montíroztak oda
nem illő ruházatot vagy testrészeket.
Ez a cikk eredetileg az Echo Base klubújság 9-es számában volt
olvasható.
(Az
alábbiakban az Industrial Light & Magic - The Art of Special
Effects című könyv néhány illusztrációját tekinthetitek meg.)