Végre a Tatuinon is megünnepelhettük a Star Wars-napot!
Vincze Szabolcs írása

Bár a Star Wars-eposz tatuini díszletei és helyszínei közül számos Tunéziában található, az országban sosem ünnepelték meg a nemzetközi Star Wars-napot. Sőt, a helyieket sokáig nem is érdekelte, micsoda kincsek lapulnak a sivatagjaikban és a kanyonjaikban. Egészen 2014-ig, amikor a német rajongói klubbal közösen végre megtartották az I. Nemzetközi Star Wars Napot Mos Espában. Ott jártunk.

Sokatmondó történet, hogy a Tunéziában, a Chott El Djerid sós vizű tó medrében álló Lars Homestead nem a helyieknek, hanem európai rajongóknak köszönheti azt, hogy még áll. Ez az a kis iglu, amely már az 1977-es Csillagok Háborúja tatuini díszleteként is szolgált, ebből gyalogolt ki Luke Skywalker megnézni a Tatuin kettős naplementéjét.

Idén azonban valami megváltozott, mert végre Tunézia is rájött, mennyire fontos turisztikai érték a Star Wars-örökség megőrzése. Abderrahmane Ameur, a Tunéziai Star Wars Szövetség elnökének szervezésében először rendezték meg Tozeur városában az I. Tunéziai Nemzetközi Star Wars Napot május 4-én, ami felvonulással, és közös filmnézéssel ért véget Mos Espában, az Episode I forgatási helyszínén. Amely még ma is áll, bár a sivatag minden évben vissza akarja foglalni. Ez sajnos látszik is rajta, nem egy ház oldala már bedőlt, és a fából készült párologtatók is amortizálódnak rendesen.

Az ország turisztikai hivatala idén számos magyar újságírót is kivitt, hogy a díszletek megóvásáért évek óta küzdő belga, holland és német rajongókkal együtt körbevezesse őket a legendás sivatagi helyszíneken, melyek közül 12 található meg az ország középső részén fekvő Tozeur közelében.

A többnapos túrát Sidi Bouhel-hasadékban kezdtük, más néven a Star Wars-kanyonban, annál a sziklánál, ahol a jawák az Új Reményben kilövik R2-D2-t. A beöltözött német rajongók vagy fél óráig fotózkodtak itt, mielőtt továbbmentek volna a Disznó-szikla felé, amely alatt a kis robot elrejtőzött, míg Obi-Wan Kenobi el nem zavarta a buckalakókat az eszméletlen Luke Skywalker mellől.

Ott áll a kő, melyen Alec Guinness ült, és amely mellett Mark Hamill feküdt, de ötven méterre található az a szikla is, amelynél a fiatal főszereplő és C-3PO a buckalakókat figyeli távcsővel, és amelynél egyikük megtámadja Luke-ot. A németek úgy tudták, mi hol történt, mintha könyvből olvasnák. Aztán elkezdték módszeresen gyűjteni a homokot kis zacskókba, minden egyes forgatási helyszín előtt.

Innen fél óráig dzsipekkel a Lars Homesteadhez autóztunk, amely remekül néz ki a tómederben, bár állapotát külföldi rajongóknak köszönheti, akik 2011-ben a két kezükkel hozták rendbe azt az iglut, amelyben a fiatal Luke Skywalker lakott nevelőszüleivel, Owen bácsival és Beru nénivel. Ez már nem azonos azzal, amit 1976-ban építettek fel. Azt a távozáskor a forgatócsoport le is rombolta, de 2000-ben ugyanott húzták föl a másodikat, amelyet az erózió pusztított volna el, ha nincsenek az önfeláldozó rajongók. Bár az időjárás azóta is támadja, de legalább már a helyiek is figyelnek rá.

Ezután jött a legnagyobb dobás, a Naftah városától északra felépített Mos Espa, amelyben tényleg úgy érzi az ember, mintha a filmben lenne, elvégre akármennyire is elönti évről évre a sivatag, még mindig nagyon látványos. Wattoo üzlete és Sebulba kocsmája még mindig simán kivehető. Május 3-án, miután a németek jelmezes felvonulást tartottak Tozeur főutcáján, együtt néztük meg a 4. epizódot. Van valami bizsergető érzés abban, amikor az ember Mos Espa főterén fekszik, és közben óriáskivetítőn éppen a Mos Eisley-i kocsmajelenetet nézi.

Pár nappal később Djerba szigete felé vezetett az utunk, ahol egyébként a Mos Eisley-i jeleneteket forgatták, de közben megálltunk a Matmata nevű berber városban, hogy megnézzük a Lars Homestead belsejét, azaz azt a helyszínt, ahol a fent említett, pár száz kilométerre keletre álló iglu belső jelenetei készültek. Itt vacsorázott együtt Luke, Owen bácsi és Beru néni, amikor közölték nevelt gyerekükkel, hogy még egy évig nem mehet főiskolára.

Az üreg, amely tipikus berber lakás, ma hotelként üzemel, bár nem túl forgalmas a nyolcvanas évek óta. Eléggé viharvertnek tűnik, ráférne egy tatarozás, ami valószínűleg meg is fog történni, ha Tunézia megújult lelkesedésén múlik. Innen már csak egy ugrás volt Djerba szigete, ahol fél napig kerestük Obi-Wan Kenobi tengerparton álló házát, de nem találtuk.

Első tunéziai utamba csak ennyi fért bele, de egy dolgot tanácsolnék: mindenki alaposan nézzen utána a Star Wars-látnivalóknak, mielőtt odamegy, mert a helyiek nem ismerik részletesen a helyszíneket. Ha a német rajongók nincsenek velünk a kanyonban, nagy bajban lettünk volna, hiszen ők minden egyes kőről tudták, hogy hol jelent meg a filmben, Obi-Wan Kenobi házát pedig azért kerestük fél napig, mert sofőrjeinknek fogalma sem volt arról, melyik ház az, holott egy nappal korábban még biztosítottak róla, hogy elvisznek oda, ne aggódjak. Nem aggódtam, és ez utólag nézve hiba volt.

Ezt leszámítva azonban megvolt a hamisítatlan tatuini hangulat...