Trethon Judit emlékére
Jenőfi Norbert írása

2008. május 4.-én, vasárnap este megdöbbenést keltő hír kezdett terjedni sci-fi-s körökben. A híradások egy csúnya autóbalesetről tudósítottak, amelyben hárman is életüket vesztették. Csak utóbb kezdtek szállingózni a hírek, hogy a Szegedről hazafelé tartó baráti társaság egyik tagja Trethon Judit volt (Tama Gyula és Czelf István mellett).

Trethon Juditot (vagy ahogyan korábban sokan hívták: Tamarát), a cicák nagy 'hódolóját', talán nem is szükséges bemutatni a fantasztikus műfaj korábbi hazai kedvelőinek. Neve és munkássága régtől fogva szervesen összefonódott a magyar sci-fi élettel. Már egészen fiatal korától rajongója lett az akkoriban hozzáférhető, akkoriban - meglehetősen oximoronnak tűnő - 'tudományos-fantasztikus' néven megtűrt irodalomnak. Komolyabb aktivitása a TIT-ben (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) kezdődött; egyik szervezője, majd titkára lett az ott működő SF tagozatnak. Ekkortájt kezdett írogatni könyvkritikákat, tanulmányokat, filmes cikkeket, valamint utóbb fordításokba is belefogott, bibliográfiákat, indexeket szerkesztett. Köztudomású, hogy azokban az időkben - gyakorlatilag a 80-as évek végéig - mondhatni körülményes volt hiteles információkhoz hozzájutni, ami a sci-fi műfajjal, de főleg az ilyen filmekkel volt kapcsolatos. Márpedig Tamara érdeklődése erősen filmes irányok felé is fordult. Hihetetlen tudásszomja azzal a vággyal párosult, hogy a megszerzett ismeretet továbbadja. Alapossága nem tűrte meg a félmunkát (ezért olykor össze is akaszkodott a slendriánul dolgozókkal), ezért megkereste a módját annak, hogy olyan szakmai lapokhoz is rendszeresen hozzájuthasson, mint pl. a Starlog, amelyik régóta az egyik fő szócsöve az amerikai science-ficton filmkészítésnek. Persze nem kizárólag a tengerentúli anyagok foglalkoztatták, sőt nem is csak a fantasztikus témájúak.

Judit az egyik elindítója volt a szerveződő Vega klubmozgalomnak (a félreértések elkerülése végett: a csillagról kapta a nevét, nem a 'vegetariánus' rövidítéséről!), amely a későbbi Galaktika Baráti Kör alapja is lett. Szervezőmunkája közel hozta nagyon sok fővárosi és vidéki klubhoz, és azokkal nem csupán a nagyobb éves seregszemléken, hanem személyesen is tartotta a kapcsolatot. Párját ritkító lexikális ismerete - amely mögött egy belvárosi lakásban berendezett szabályos (magán)könyvtár állt -, közvetlensége és humanizmusa nagyon sok ifjú titánnak segített akkoriban, hogy kibontakoztassa saját képességeit a klubszervező-munka terén. Mivel hosszabb időn át dolgozott a Magyar Rádiónál is, közreműködött az egyik (első és utolsó) országos megméretés, sci-fi vetélkedő létrehozásában és levezénylésében is. Ez több, főleg vidéki klub számára az országos megjelenést és bemutatkozást jelentette.

Közismert volt a rajongása minden olyan dolog iránt, amely kapcsolatban volt a Star Wars-al, ezen keresztül pedig a Lucas és Spielberg nevével fémjelzett anyagokkal. (Elgondolkodtató pl., hogy a Csillagok Háborúja kötet magyar megjelenésében mennyi része lehetett.) Amikor 1981-ben kijött az Elveszett Frigyláda Fosztogatói című opus, az egyik színes magazin, az IPM nagyon gyorsan reagált, és ősz végén két részben leközölte a regényváltozatot, amit később könyv alakban is megjelentetett a King kiadó. Amit viszont talán nem sokan tudnak: fordítóként Schéry András van feltüntetve, aki számtalan film avatott átültetőjeként ismert. A Frigyládát valóban le is fordította, csakhogy az InterPress kiadója egy német átirattal rendelkezett mindössze, amiből dolgozhatott. Tamara lektorálta az anyagot, és le is döbbent rendesen. Mivel ő begyűjtötte az eredeti kiadást, szépen nekilátott kijavítani a kéziratot az angol szöveg alapján. Elmondása szerint a Schéry-féle anyag sem volt rossz, csupán magán viselte a másodkézi fordítás minden gyengeségét, emiatt gyakorlatilag szinte újból fel kellett építeni az egész szöveget. Valószínűleg ez a névtelenül végzett munka eredményezte azt, hogy a további köteteket is az ő gondjaira bízták (vagy éppen ő előzte meg a problémákat azzal, hogy amint lehetett, inkább már az elején ő adta le a kéziratát). A King-nél egyébként több Star Wars-os művet is adaptált; ezek közül talán a Lando Calrissian trilógiát érdemes kiemelni. Talán mondani sem kell, milyen óriási különbség van egy szakavatott, de csupán fizetett bérmunkát végző fordító, illetve egy szintén jó nyelvismerettel és -érzékkel bíró rajongó tolmácsolása között... Ez sajnos manapság sokszor bántóan megmutatkozik, lerontva egy-egy, amúgy jól sikerült írás élvezetét. Erre az abszolút pozitív értelemben vett gyermeki lelkesedésére jó példa volt az, ahogyan az E.T. folytatásaként megjelent Kotzwinkle-kötet, "A zöld bolygó könyve" kiadását szorgalmazta.

Judit valósággal lubickolt a tevékenységekben, amikor kibontakozott a sci-fi élet itt Magyarországon is. Szinte mindenben közreműködött, ami kapcsolódott ehhez az eleinte - és elég sokáig - marginálisnak tekintett műfajhoz. Mindig is komolyan és állhatatosan dolgozott. A régi Galaktika antológia - majd folyóirat - mellett bábáskodott a Robur magazin megszületésénél is, Déri János mellett készítette a Nulladik Típusú Találkozások című tv-műsort, lektorként haláláig segített számtalan egyéb újságnak és könyvkiadónak is. Elismertsége "szakmai" körökön belül és azon kívül is egyértelmű volt.

Sajnálatos, hogy a lelkesen és kíváncsian várt új Indy-film bemutatóját már nem érhette meg. Halála az egész műfaj hazai gyakorlóinak közös vesztesége...