London,
1999
Barta Zoltán írása
Amikor
1999 júliusában több rajongótársammal megérkeztem Angliába, nagyon
kíváncsi voltam arra, vajon egy olyan nyugat-európai nagyváros,
mint London, hogyan éli át az új Star Wars film bemutatóját, és
mennyire válik színterévé a varázslatnak. Elég volt nyitott szemmel
mászkálnom az utcán, hogy rájöjjek: a ködös Albion behódolt az
Episode I-nak.
A repülőtérről a város szívébe vezető úton láttam először azokat
az ember nagyságú plakátokat, amelyek a film zenéjét, a számítógépes
játékokat és magát a filmet reklámozzák. Az elsőszámú reklámhordozó
természetesen Darth Maul. Az ő arca díszeleg mindenütt a városban,
és a játékboltok zöme a vele kapcsolatos játékokból rendelte az
árú készlet zömét. Az áruházak pedig nem lacafacáznak. Tonnaszámra
vannak kipakolva a The Phantom Menace legújabb játékai, könyvei,
újságjai, pólói valamint zene-CD-je. A választék gyakorlatilag
áttekinthetetlen, és hogy senki se mehessen el vásárlás nélkül
a Star Wars cuccok mellett, a többszintes üzletek egy praktikus
módszert találtak ki. Nem egyetlen helyen összepontosítják a portékájukat,
hanem minden emeleten, lehetőleg a liftek és mozgólépcsők közelében
létrehoztak egy-egy SW központot. Így az is belebotlik Darth Maul-ba,
aki csak egy kabátot vagy valami illatszert akart venni, és messzire
elkerülte a játékboltokat.
A
hatalmas dömpingnek azért van negatívuma is. A töménytelen mennyiségű
játék között rengeteg értelmetlen dolog található, leginkább olyanok,
amelyekkel nálunk már a hároméves gyerekek sem játszanának. Engem
például a gagyinak is alig nevezhető pólóválaszték hozott ki a
sodromból. A legújabb divat szerint már nem teljes képes T-Shirt-ök
sorakoztak a fogasokon, hanem bélyeg nagyságú képekkel ellátott,
idétlen színű vacakok. Ezeket potom tizenkét fontos áron adták,
de láthatóan ott sem kellett senkinek.
A sajtótermékek azonban kárpótoltak mindenért. Az egyik legismertebb
Oxford Street-i könyvesboltban, a Borders-ben szintén az Episode
I. volt az uralkodó. Egy halom újság címlapjáról köszöntek vissza
a The Phantom Menace szereplői, és nekem semmi más dolgom nem
volt, mint telepakolni egy kosarat a Star Wars Insider, az angol
Star Wars Magazine, a Heroes, a Villains, az Empire Movie Magazine
és a Star Wars Souvenir Magazine számaival. Néhány perccel később
egy német csoport érkezett, és zajongva rohanták meg az üzletet.
Azt hinné az ember, hogy náluk is van választék, ennek ellenére
éhes csordaként vetették magukat mindenre.
A
gyűjtők egyik legkedveltebb relikviájának a gyorsétkezdékben megszerezhető
poharak és dobozok számítanak. Londonban ebből is szép ízelítőt
kaptunk. A KFC éttermeiben például pofás műanyag poharak jártak
a menükhöz, de kis rábeszélésre - és harminc penny per/darab készpénz
felvillantásával - az egész kollekciót meg lehetett venni. Két
fontért már a szereplők figuráival ékesített pohár-fedelet is
megvehettünk volna, de ezt már kicsit drágának találtuk. A KFC
és a Pizza Hut, kirakatait alaposan kidekorálták, és a járókelőket
mindenhol poszterek, vagy életnagyságú figurák hívogatták.
Szombaton este, London egyik legpatinásabb filmszínházában, az
Odeon-ban néztük meg a The Phantom Menace-t. A sajtó packázása
ellenére látszott, hogy a nézősereg melyik filmre kíváncsi. A
környékbeli mozik a Matrix-ot és a Múmiát játszották, tolongás
azonban csak az Odeon előtt volt. A jegyek elővételben elfogytak,
emiatt csak az éjfél előtt kezdődő vetítésre tudtunk bejutni.
A félórányi reklám után végre elsötétedett a nézőtér, és a vásznon
megjelent a korhatár engedély felirat. A tömeg felmorajlott. Aztán
néhány pillanat múlva, amikor a Star Wars logo elhúzott a végtelenbe,
már mindenki csápolt. Soha nem hittem volna, hogy ilyen hangulatot
látok egy film vetítésén. Mintha egy foci világbajnokság döntőjén
ültem volna, ahol éppen a hazai csapat lép pályára a hőn áhított
trófeáért...
(A
cikk eredetileg az Echo Base 10-es számában volt olvasható.)
Londoni
kínálat 1999-ből: egy könyvesbolt kirakata zárás után, egy nagyáruház
kínálatában az éppen aktuális könyvek, egy életnagyságú Darth
Vader, Lego-ból összerakva, a szépemlékű Planet Hollywood étterem
kiarakatában egy-egy igazi Artoo és Threepio, Pizza Hut-os Jar
Jar és végül a híres Odeon mozi, mely az európai premiernek is
otthont adott.
|